









.gif)








Full Metal Panic!-A sorozat Mit tennél, ha a vadonatúj osztálytársad csak úgy elkezdene követni, miközben egyre csak azt hajtogatja, hogy ez a találkozás ,,csak a véletlen műve”?
Megmosolyognád? Vagy esetleg megvernéd?
Kaname Chidoritól megtudjuk a választ…A Full Metal Panic! egyéni témája és gyönyörű grafikája méltán tette ezt a sorozatot a világ egyik legsikeresebb magyarra is leszinkronizált animéjévé.
A tartalom röviden: http://manga.blog.hu/2008/03/29/full_metal_panic_a_sorozat_roviden_1
Akiket érdekel a sorozat:
@Itt megnézheted, mikor megy a Full Metal Panic! a TV-ben :): http://manga.blog.hu/2008/03/29/full_metal_panic_mikor_megy_a_tv_ben_1 @Itt megveheted a Full Metal Panic! DVD-ket :): www.xpress.hu
@És végül egy aranyos FMP!-s karakterteszt :): http://anime-torony.extra.hu/index5.html
A sorozat hossza: 24 epizód
Ebből leszinkronizálva: 24 epizód
Szinkronszinészek névsora itt: http://manga.blog.hu/2008/03/29/full_metal_panic_szinkronszineszek_1
Műfaj: akció, mecha, humor, iskola
A Full Metal Panic! alkotója: Gatou Shouji, Tateo Retsu
Bővebben az alkotóról itt:http://manga.blog.hu/2008/03/29/full_metal_panic_az_alkoto
Eredeti mű: Gatou Shouji
Megjelenés éve: 2002
Évadok száma: 3
A másik két évadot megtalálhatod itt: http://manga.blog.hu/2008/03/29/full_metal_panic_a_2_es_3_evad
Rendezte: Chigira Koichi
Irta: Gatou Shouji, Shimo Fumihiko, Chigira Koichi
Karakter dizájn: Horiuchi Osamu
Zene: Sahashi Toshihiko
Openingek, endingek itt: http://manga.blog.hu/2008/03/29/full_metal_panic_openingek_endingek_1 Stúdió: Gonzo DigimationÉs végül Sousuke nőügyei: http://manga.blog.hu/2008/03/29/full_metal_panic_kaname_vs_tessa
Sousuke Sagara beszámolója: http://manga.blog.hu/2008/03/29/full_metal_panic_sousuke_sagara_beszamoloja Kaname Chidori beszámolója: http://manga.blog.hu/2008/03/29/full_metal_panic_kaname_chidori_beszamoloja
A manga 2.
Manga:a sok-sok elnevezés…
Nem kell megijedni, itt mindössze arra gondolok, hogy a különböző keleti országokban milyen nevet kaptak ezek a csodás képregények!^^’
Először is, hagy jegyezzem meg, hogy a mangaismertetőknél előfordulhat, hogy a ,,nem japán mangára” is mangát irok. Ez mindössze a túlzott bonyolitás elkerülése végett van. Na de nem is szövegelek tovább, beavatlak, mire is gondolok igazán.
Amikor ,,mangá”t mond az ember, elsősorban a japán képregényre gondol(persze van akinek egy virág fajta vagy egy torta neve ugrana be elsőre, de ebbe most ne menjünk bele…). Csakhogy; nemcsak a japánok nagy megrögzött mangafanok, és nemcsak ebben az országban él sok-sok mangaka, hanem Kinában és Koreában is akadnak szép számmal képregényrajzolók.
Ezért; (klassz ez a pontos vessző ^^’) ,,elkülönitjük” szép magyar szóval kifejezve megkülönböztetjük ezeket a ,,nem Japánban készült mangákat” és attól függően, hogy koreai vagy kinai másképp mondjuk a dolgokat. Húú, de szépen fejeztem ki magam.^^
Ez mindössze abból áll, és most figyelj mert a sok üres szöveg után végre jön a lényeg, hogy a koreai képregény a manhwa, a kinai meg a manhua.
Ez csak azért történt igy, mert a különböző országokban másképp olvassák ki az irásjeleket.
És ha már amúgy is a neveknél tartunk, egy-két kifejezés, amit gyakorta használnak a különböző mangákra:
World manga: na igen. Ez az, amit nevezhetünk úgy is, hogy ,,global manga”.
Ez annyit tesz, hogy nem japán származású a képregény, viszont a stilusa a mangával megegyező.
Ebből gyakran szokott bandaháború, polgárháború, sőt akár világháború is kitörni-legalábbis a fórum oldalakon belül. Gyakori vita: mit nevezünk mangának? Nem biztos, hogy mindig arra a képregényre kerül rá ez a pecsét, amit japán mangaka rajzolt, hisz a manga stilusú képregények már nagyon elterjedtek a egész világon.
Ám vigyázat: attól még, hogy keleti emberke rajzolta, nem garantálja biztosan a magas szinvonalat, ellenben egy nyugati manga is lehet legalább olyan jó, mint távoli rokonai! Ki kell fogni…
Yon-koma: fura név; de mit takar? Talán sose gondolnánk rá, de egy egyszerű, hétköznapi, négykockás képregény, csattanóval a végén. Ez olyan kábé, mint nálunk a heti- vagy napilapokban elbújtatott Garfield miniképregény.
A különbség mindössze annyi, hogy Japánban ezt a négy kockát függőlegesen helyezik el. Klassz.
Scanlation: egy összetett szó-vagy mi. (Nem igazán vagyok jó nyelvtanból… - -’) De annyi azért már felsejlik, hogy angol. Tegyük csak össze: scan + izé… na. Hát az! Translation! Hát ha már itt tartunk, forditsuk is le, hogy ez mit jelent.
Szal: a rajongók ügyesen leforditják a mangát, aztat beszkennelik.
Doujinshi: eléggé elterjedt szó a mangafanok világában.
Itt arról van szó, hogy egy teljesen amatőr, mangarajongó-rajzoló készit egy saját kéregényt. Ez általában már egy ismert manga- vagy animetörténettel összefügg, annak karaktereiről szól.
Ez aztán lehet hentai, ecchi, de csak simán egy romantikus, vagy akciódús történet.
Az ifjú újoncoknak még külön rendezvényt is szerveznek, ahol eladhatják, vagy csak mutogathatják-megnézhetik egymás szerzeményeit. Itt általában több tizezres tömeg is összecsődül-mert ugyebár a sztárok nem is sztárok rajongók nélkül…
Hát akkor ennyit az elnevezésekről! ^^ Jöhet is a töri!
Manga:a keletkezés
Biztos megfordult már a fejedben, miért fekete-fehér a manga(ha nem hát akkor mindegy. A lényeg, hogy az enyémben már megfordult…).
Biztos az jutott először eszedbe, hogy ez amiatt van, hogy már olyan réges-régi cucc. Háááát, ööö, igen, van benne valami...
Az igaz, hogy ősrégi dologról beszélünk, de erre majd még úgyis visszatérünk. Szal. Fogalmam sincs, miért fekete-fehér, szóval ha most véletlenül felcsigáztalak volna, és abban reménykedtél, hogy megtudod a választ, ami miatt már hetek óta nem vagy képes aludni, bocs.
Visszatérve az eredeti témához, mármint, ahhoz, amit a cím is sugall, ne is pepecseljünk tovább, vágjunk bele a közepébe; jöjjön a kőkemény törióra!
A manga előfutárai igen korán, már a 8. században megérkeztek.
Ezt követően ez a rajzstilus egyre inkább fejlődött kifele, elérve a mai alakját.
Persze nem kell rögtön egy hosszú, piros kabátos, szemüveges pasira gondolni(Trigun-Vash ^^’), hanem csak szépen lassan haladva, kezdjük az állatoknál.
A buddhista szerzetesek imádtak állatokat rajzolni. Na jó, mégha nem is imádtak, de elég gyakorta ábrázoltak hasonló figurákat. Vegyük csak a 12. századi, első ,,állatkarikatúrát”, Sojo Toba jóvoltából.
Ám a manga fogalma jóval későbbre, az 1800-as évekre tehető, amikor Katsushika Hokusai megalkotott egy 15 kötetes történetet a késői Edo-korról.
Nos, mégha klassz ,,óriás-mechás”, ,,kamenhamenhás” vagy éppenséggel ,,tűz-dzsucus” alkotásról nem is beszélhetünk, szóval szinte semmi köze nem volt a mai mangákhoz, leszámitva azt, hogy összefüggő képsorokból állt, fontos megjegyezni, hogy a ,,manga” szót ekkor használták először, igy a mai utódok ennek a 15 részes műnek köszönhetik a nevüket.
És végre elérkeztünk a fináléhoz: a név, akire mindenki várt. A név, aki megteremtette az első igazi modern mangát: Osamu Tezuka(1928-1989).
De nem csak ezt, az anime-ipar fellendülését is neki köszönhetjük.
Hallottál már(a gonoszról, a csúf, kopasz Hókuszpókról? ^^hehe) az Astro Boy-ról, vagy netán-tán Kimbáról, a kis, fehér oroszlánról? Naa igen. Szóval ő volt az. Ezt mind neki köszönhetjük. Osamu Tezukának.
Hát, elérkeztünk a pár perces törióra végéhez. Megvolt az időutazás a manga világában; egy rövid kis utazás, egy nagyon hosszú folyamatban.
Mert ugye, nem két perc alatt készül el egy mangakötet; hetek kellenek hozzá, hónapok, sőt talán évek. Hány mangasorozatról hallottunk, ami több, mint egy évtizedig tartott? Na ugye, sokról.
Legyünk büszkék arra, hogy ma hol tart a mangaipar; mennyit fejlődött, mennyit javult. És ez nemcsak Japánra, kis hazánkra is vonatkozik. Ahol két éve még magát a szót sem ismerték, sorra jönnek ki az újabb kötetek.
Örüljünk ennek; persze csak ha van időnk.
Ha sűrű a programm, vagy utazni mész, ne sajnáld; vegyél egy mangát és éld át azt a szórakozást, amit semmi más nem nyújthat. Mert ez a szórakozás egy kicsit más mint a többi. Más, mint a könyv, vagy más, mint az anime/film.
Mert ezek csak fekete-fehér lapok, fura képekkel és szövegbuborékokkal megbélyegezve…
Manga:a sok-sok fajta
Szuper. Most, hogy ennyi mindent tisztáztunk, egy kicsit mélyebben is megismerkedhetünk a manga fajtájaival. Hallottunk-legalábbis én már irtam róla-ecchiről, éééés…. Húú. Csak ennyi. Hát, ez szopacs. Na nem baj. Majd most bepótoljuk a lemaradást! ^^
Műfajok
Ecchi: az egyik kedvenc műfajom ^^’. Enyhe szexuális tartalommal rendelkező, vicces történetek. Csak semmi durvulás; egy-két csók, és lehulló ruhadarabnál többre ne számitsunk!^^ Hazánkban is megjelent ecchi a ,,Nyári srácok".
Hentai: na igen. Ez a durvább kategória. Szó szerint ,,perverz”-t jelent-ami nagyon is jellemző a műfajra. Szexjelenetek-hol csápos szörnyekkel, hol szimplán szerelmespárokkal. Hagy jegyezzem meg, hogy Japánban nem igazán használják ezt a kifejezést a műfajra; ott a ,,seijin" és az ,,eromanga" szavak használatosak.
Gyakorta esik meg, hogy a manga szóról rögtön ez a műfaj ugrik be az embereknek-teljesen jogtalanul. Ez olyan, mintha minden filmre azt mondanám, hogy pornó-na még csak az hiányozna…- -’
Ha hentaira vágysz, már itthon is beszerezheted a ,,Pirontan" kötetét, szintén Otsuka Hiroki jóvoltából.
Yaoi: ha már úgyis a perverzeket kezdtük el tárgyalni…
A Yaoi igencsak érdekes műfaj. A lányok egyik kedvence, a fiúk azonban nem igazán vannak oda érte-nem csoda, hisz ez a műfaj testesiti meg a boys love-t, vagyis a fiúszerelmet. Ezekben a történetekben irtó cuki pasik vannak, gyakran már inkább lányra hasonlitanak. Ritka az olyan Yaoi, amiben túlteng a szextéma, bár eleinte nagyon durva jelenetek is voltak benne. Ma már érzelmesebbek, elgondolkodtatóbbak ezek a sorozatok, amelyekre Japánban ma már nagyon ritkán használják a ,,Yaoi" szót, amelyet leváltott a ,,boys love" kifejezés.
Itt is megtalálhatunk durvább és kevésbé durvább történeteket, a középútra példa a ,,Color" cimű, két fiatal művész kapcsolatát bemutató manga.
Yuri: és akkor most kedvezzünk a fiúknak! Ez a műfaj a lány-lány szerelemmel foglalkozik, köznapi néven a leszbikusokkal. Megmondom őszintén, már jóval kevésbé szeretem ezt a műfajt-számomra ez gusztustalan. De attól még neked tetszhet; itt is két kategóriát különböztetünk meg: egy érzelmesebb fajtát-ezt még a lányok is el szokták viselni- és egy vadabbat; ez inkább a férfiolvasóknak illetve nézőknek készült.
Shounen: a fiúsabb mangák, animék. Nem. Itt nincsenek pucér csajok, viszont akciójelenetek annál inkább. Kevés benne a romantika, de ez nem jelenti azt, hogy a lányok számára nem élvezhető. A legnevesebb mangák általában ebbe a műfajba tartoznak: ,,Naruto", ,,Bleach", ,,Inuyasha", hogy csak a legnépszerűbbeket emlitsem. Itthon még beszerezheted a ,,Ruróni Kensin"-t is!
Shoujo: ezek viszont már igazi lány-kötetek. Általában női mangaka rajzolja őket, ,,aki jobban tudja, mi kell a fiatal lányoknak”. Nem minden esetben nyálas történetek; kellemes hangulatúak is lehetnek, amelyeket fiúknak is szivvel ajánlok. Shoujo manga az itthon megjelent ,,Princess Ai", vagy például a ,,Makrancos hercegnő".
Ennek alműfaja a Mahou Shoujo, a ,,Magical Girl” történetek(mágikus erővel biró lányok). (Sailor Moon, Vadmacska kommandó)
Bishounen: olyan animék, mangák, amelyekben cuki, elegáns, szép fiúk szerepelnek.
Bishoujo: olyan animék, mangák, amikben gyönyörű lányok játsszák a főszerepet. Példa erre az ,,Aa! Megami-sama"
Seinen: hasonló a Shounen-hez, azt leszámitva, hogy ez idősebb fiúknak és férfiaknak készült, néhol szexuális tartalommal.
Josei: olyan anime, vagy manga, ami fiatal nőknek készül. Nos, ez az egyik legritkább műfaj.
Kodomo: ez a műfaj a kiskölyköket veszi célpontba-aranyos történetek, aranyos szereplőkkel.
Mecha: nos, a névből már sejthető, milyen különleges szereplői vannak ennek a műfajnak: klassz kis óriásrobotok! Főleg fiúknak ajánlom, de persze a lányok tetszését is elnyerheti, mint ahogy az a ,,Full Metal Panic!"-kal is megtörtént.
Sentai: ezekben a történetekben valamilyen szupercsapatok szerepelnek.
Moé: nagyon pajkos, nagyon cuki szereplőkkel megspékelt történetek.